|
2007-12-10 06:30:58, hétfő
|
|
|
2007-12-09
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=140038
Az állami megszorító látogatása
Este csengettek. Csodálkoztam, mert nem vártam senkit. Az ajtó előtt egy szürke ruhás, fáradt szemű férfi állt. "Jó estét kívánok - mondta. - Remélem, nem zavarok." Ezt én is reméltem. Miközben tudtam, hogy igen. Éppen azért, mert nem vártam senkit, és kifejezetten így voltam felkészülve. Erre mit mondok? (Magam is meglepődtem.) "Ugyan, dehogy! Kérem, fáradjon beljebb." Beljebb fáradt. És ezt - valahogy - szó szerint - kell érteni. (Már ami a fáradtságot illeti.) "Miben fárad?" - kérdeztem váratlan (nem várt) vendégemet.
"Én ugyanis - mondta, miközben helyet keresett magának - az állami megszorító vagyok." "Igen. Természetesen" - mondtam azzal a természetességgel, mintha minden természetes lett volna. Ő hallgatott. És én is véle. (Vagyis mindketten hallgattunk.) De aztán mintha megtörtem volna.
(A csendet.) Talán ezért ismételte meg, pedig előszörre sem értettem félre. (Értek a szóból.) "Állami megszorító vagyok." (Vagyis tehát jól értettem.) "És most mi végett?" Nem tudtam (hirtelen), hogy kérdésem nem illetlen-e, esetleg elhamarkodott. Mégis, ugye, vendégjog, ilyesmi.
Azért gondoltam erre (hogy esetleg mégis), mert fáradtan rám nézett. És ebben a tekintetben volt valami. Nos, fáradtság volt. Talán (gondoltam) pihenni szeretne. Megpihenni. "Nem mintha sürgetni akarnám - siettem hozzátenni a kérdésemhez, mintegy elvéve annak élét. - Nem mintha! De ha már erre jár. Ha így betévedt."
"Nem - mondta az állami megszorító. - Nem tévedtem." Akkor tehát tévedtem. Mivel ő nem tévedt (ide), hanem tudatosan. "Megkínálhatom valamivel?" - kérdeztem. Gondoltam, talán valami megoldja a nyelvét.
"Igen" - mondta. De mindjárt hozzátette: "Tudnia kell azonban, hogy minden jegyzőkönyvbe kerül." "Minden?" - kérdeztem óvatosan. Bólintott: "Minden." (Hittem neki.) "Hogy, ugye, valami fölöslege van. Merthogy kínálgat." Nem tehetek neki szemrehányást, hiszen tényleg kínáltam. (Volna.) "Vagyis" - suttogtam, s ő mintha értette volna. (Sóhajtott.) "Mindegy. Vágjunk bele!"
Ölébe vette a táskáját. Nagy táskája volt, érdekes, először észre sem vettem. "Mivel kezdjük? - kérdezte. - Mivelhogy el kell kezdeni valamivel. Hehe." De nem volt ebben semmi kedélyesség, inkább csak imitálta, mintha jókedve lett volna. (De nem volt.) (Nekem sem.)
"Muszáj?" - kérdeztem. "Mit muszáj?" "Az izé. Ami benne van." "Dehogy. Különben is. Az csak amolyan." "De fáj? Vagy nem?" "Hát... Fáj. De ahhoz képest! Alig." "Mihez képest?" "Ahhoz képest. Szóval, bliktri." (Bliktri? Talán viccelni akar. Akkor viszont nevetnem illene.) "Úgy értve... - folytatta, és értettem. - Kezdhetjük?" (Mintha megerősítésre várna.) Szerettem volna húzni az időt, de úgy, hogy azért ne vegye akadékoskodásnak. "Mit is fogunk csinálni?" (Ó, ez a többes szám!) Megrovóan nézett rám: "A megszorítást." Muszáj volt még egyszer megkérdeztem: "Fájni fog?" "Most mondjam azt, hogy nem fog fájni?" Részvétet láttam a szemében. Jó ember. Megszorító, de jó. (Valamiből élni kell. Család, gyerekek. Miből állna, ha még mondaná is?! De nem. Valahol meg kell húzni a határt.)
A táska az ölében, de még nem nyitotta ki. "Kérem - mondtam ekkor a lehető legudvariasabb tónusban -, kezdhetnénk a hüvelykszorítóval?" (Nem mintha ötleteket akartam volna adni.)
"Jó - és ezzel ráütött a táskájára. - Akkor a számlákat majd holnap hozom."
És valóban! Szinte megkönnyebbültem.
Kocsis L. Mihály, szerkesztő |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: megkönnyebbültem, akadékoskodásnak, legudvariasabb, megkínálhatom, elhamarkodott, megerősítésre, természetesen, szemrehányást, jegyzőkönyvbe, magyarhirlap, megkérdeztem, megszorítást, kifejezetten, csodálkoztam, természetes, kedélyesség, fáradtságot, kérdésemhez, kezdhetnénk, hallgattunk, felkészülve, meglepődtem, tekintetben, hozzátenni, megszorító, szerkesztő, hozzátette, kezdhetjük, hallgatott, látogatása, mindketten, csengettek, megpihenni, vendégemet, suttogtam, előszörre, állami megszorító, ajtó előtt, szürke ruhás, fáradtságot illeti, tekintetben volt, csak amolyan, többes szám, lehető legudvariasabb, számlákat majd, Kocsis,
|
|
|
|
állami megszorító, ajtó előtt, szürke ruhás, fáradtságot illeti, tekintetben volt, csak amolyan, többes szám, lehető legudvariasabb, számlákat majd, megkönnyebbültem, akadékoskodásnak, legudvariasabb, megkínálhatom, elhamarkodott, megerősítésre, természetesen, szemrehányást, jegyzőkönyvbe, magyarhirlap, megkérdeztem, megszorítást, kifejezetten, csodálkoztam, természetes, kedélyesség, fáradtságot, kérdésemhez, kezdhetnénk, hallgattunk, felkészülve, meglepődtem, tekintetben, hozzátenni, megszorító, szerkesztő, hozzátette, kezdhetjük, hallgatott, látogatása, mindketten, csengettek, megpihenni, vendégemet, suttogtam, előszörre, bólintott, megtörtem, fölöslege, szerettem, folytatta, gondoltam, ismételte, részvétet, vendégjog, kérdeztem, számlákat, valamivel, fáradtság, táskájára, tudatosan, mivelhogy, megrovóan, sóhajtott, valamiből, ötleteket, kérdezte, sürgetni, táskáját, keresett, óvatosan, illetlen, megoldja, kérdésem, tévedtem, fáradtan, betévedt, hirtelen, mindjárt, értettem, kínálgat, merthogy, szeretne, miközben, kínáltam, imitálta, fáradjon, nevetnem, viccelni, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2637
- e Hét: 16867
- e Hónap: 27978
- e Év: 181474
|
|
|